Korunk digitális átalakulása miatt az Európai Unióban 100 millió felnőttet kell újraképezni 2030-ig, hazánkban pedig 2-2.5 millió felnőtt át- vagy továbbképzésére lesz szükség.

Zsuffa Ákos szerint emiatt a hazai felnőttképzési rendszer megújítására van szükség: „Fontos lenne a szakpolitika részéről egy olyan, új stratégia kialakítása, mint a Szakképzés 4.0” – fejtette ki a vg.hu oldalán megjelent cikkben. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke azt is elmondta a Világgazdaságnak, hogy „bár sokat beszélünk a digitális átalakulásról, az automatizációról, az ipar 4.0-ról és a mesterséges intelligenciáról, a humánerőforrás-megoldások rendszere és a képzések mégsem követik érdemben a változásokat”. Az automatizáció Európai Uniós szinten is jelentős változásokat hoz a jövőben, amely már most látszik, hogy a jelenlegi munkahelyek 46%-át lényegesen érinteni fogja, és ezzel az érintett munkakörökben, leginkább a rutinfeladatokat ellátó munkakörökben dolgozóknak, mindenképpen számolniuk kell majd. Az is nyilvánvaló, hogy az új munkahelyek a meglévő szakismeretek mellett új készségeket és kompetenciákat igényelnek majd.

Zsuffa Ákos továbbá elmondta, hogy a többség munkahelyének megőrzése digitális tananyagok és e-learning útján átadott továbbképzéssel lenne biztosítható, amelyre a betanított munkásoktól, a szakképzett dolgozókon és technikusokon át a diplomásokig, minden munkavállalónak szüksége lehet.

Azonban ahhoz, hogy egy ilyen volumenű átképzési-, illetve továbbképzési folyamat megvalósulhasson, mindenképpen szükség van arra, hogy az egyes tagállamok ehhez mérten alakítsák ki a finanszírozási és képzési modelljeiket, hiszen csak a megfelelő környezetben lehetséges biztosítani, hogy a munkába állók, munkahelyet váltók és az alkalmazottak is az adott kor kihívásainak megfelelő képzésben részesüljenek és láthassák el munkakörüket.