Amíg évekkel ezelőtt a gyakornok idő mindössze néhány hónapot jelentett napi négy-nyolc órában, addig ma már a helyzet bizony változott. Ma már a gyakornok fél-egy évig, de szélsőséges esetben még tovább is dolgozik napi nyolc órában. Egyetlen dologban azonban különbözik főállású kollégáitól, mégpedig abban, hogy nem kap ugyan azért a munkáért pénzt. Szerencsésebb esetben majd kap munkát, de a legtöbbjüktől a gyakornoki idő lejártával búcsúznak a cégek.

Mindezeket figyelembe véve jogosan merül fel a kérdés mindenkiben, hogy egyáltalán érdemes-e jelentkezni egy-egy gyakornoki programra, vagy inkább ne buzdítsuk arra a frissen diplomázott gyerekeinket, hogy ezt bevállalják. A bizarr a dologban, hogy ezt mégis megéri bevállalni, hiszen még akkor is jól járhat a gyakornok, ha fél év után kiderül, hogy nincs üres pozíció, ahová felvehetnék.

Nem győzik mindenütt hangsúlyozni, hogy a kapcsolatépítés milyen fontos is napjainkban. Egy felmérés szerint ugyanis a munkanélküliek több mint a hetven százaléka bizony nem a hirdetések útján vagy a Munkaügyi Központ közbenjárásával jutott álláshoz, hanem a kapcsolatai révén. A gyakornoki időszak tökéletes arra, hogy kapcsolatokat építs.

Ami még a gyakornokság mellett szól, az bizony a tapasztalat. A legtöbb pályakezdő fiatal azért nem talál munkát, mert a gyakorlatot mindenütt kérik, márpedig ennek hiányában munka se nincs. A gyakornokság így már csak azért is hasznos, mert fel tudod mutatni a tapasztalatot, illetve úgy tanulhatsz bele a munkába, hogy közben nem terhel komoly felelősség.

Végül pedig meg kell említeni a rutint, ami szintén a gyakornokság mellett szól. Ha napi szinten, unalomig ismételt feladatsorokat végzel, két szerencsés mellékhatás is jelentkezik. Először is rutinra teszel szert, így nem félsz nagyobb dolgokba sem belefogni, másrészt a rutinmunkából bontakoznak ki a nagy ötletek is, melyek előre vihetnek.